Nos, AQQ földi élete végéhez közelít, legalábbis, ami a hivatalos életet jelenti. Azonban teljes erővel dolgozok rajta, hogy a bontás csak papíron történjen meg, a valóságban az enyém maradhasson a gépsas. Valakinek valami ötlet, hogyan lehetne ezt megoldani (Miskolcon v. környékén leginkább)?

És akkor a lényeg: egy lépést már megtett a kocsi az öröklét felé: a zöldkártyája soha sem fog lejárni! Most vettem észre, a papírjait nézegetve ...

Vivát Polák, Vivát zöldkártya!

A hétvégén egy kisebb malőr kíséretében megtörtént az olajszűrő és olajcsere (168 000 km).

A malőr, ami miatt a fél órás művelet két és fél napig tartott, a következő volt:

Nyilván az olaj leeresztése nem volt nagy kaland...amíg csöpögött, leszedtem a jobb hátsó ajtó kárpitját, és megnéztem miért kattan olyan nagyokat nyitáskor. Az ajtóhatároló két csavarja ki volt teljesen lazítva, ez volt a nemkívánatos zaj forrása.
Ezek után gondoltam elég ideig csöpögött már az olaj, hát alámásztam a kocsinak, ám ekkor jött a meglepetés. Mikor csavartam volna be az olajleeresztő csavart, cask egy nagy lyuk votl ott, de semmi menet. Már kivételnél is furcsa volt, hogy a nagy lyukban csak egy sima M10es, hosszú csavar van egy nagy alátéttel és nagy tömítéssel, de akkor annyira nem gondoltam végig a dolgot. Nos, eddigre már muszáj volt végigpörgetni a lehetőségeket. Végül a fórumozók segítségével összeraktam a lehetőségeket. Valszeg az előző tulaj elcseszte a gyári menetet, és belemekkmesterkedett egy furattal ellátott vasdarabot, amihez hozzáhúzta az alátétet, ezzel tömítve el a lyukat. Ez a rendszer persze beleesett a teknőbe, így nem maradt más, mint levenni azt. Újabb érdeklődés a fórumon, majd mikor befeküdtem a felbakolt kocsi alá, szembesültem a szomorú ténnyel, hogy nem lesz egyszerű dolgom. Ugyanis az első futómű hídja meg egy összekötő is eltakarja a csavarok egy részét. De gondoltam én aztán nem fogom szétszedni a futóművet egy rohadt kartel miatt.... hát nekiláttam nyolcadfordulatonként, kicsavart kézzel és egyéb eszközökkel kiszedni azt a 7-8 szar csavart. Azonban korai volt az öröm, mikor az utolsóval is végeztem, mert kiderült, hogy a kipufogócsonkoktól nem lehet leszedni a kartelt, ugyanis az olajpumpa nem engedi le. Viszont a rozsdás kipufogócsonkok leszedése se lett volna jó ötlet, ki tudja, hány anyát nyaltam volna el, újabb sor káromkodást indíva el, így inkább egy mágnessel kiszedtem a beesett darabokat, és a kuplungcseréig ideiglenes módon hasonló módszerrel visszaraktam az olajleeresztő csavart. A kuplungcseréhez majd kivesszük a motort, a kipuffrendszert is lecseréljük, így akkor a kartelcsere is elkészül. Ejj de várom már...
Szép hétvége volt....nem pont ezzel terveztem eltölteni. Dehát mit is vártam egy újabb öreg autótól

Nos, a november végi vásárlás után az autó mintegy két hét után meg is adta magát, bár természetesen az előző tulajt sosem hagyta ott. Néhány napi diagnosztika és utánaolvasás után végülis úgy nézett ki, hogy a gyújtáselosztó a ludas. A hiba a következő volt: reggel vizsgázni mentünk be az egyetemre, mikoris félúton párszor berángatott a motor, majd le is állt kanyarban, egy emelkedő közepén. Szerencsére kicsi volt a forgalom, így volt idő y-ozni kézi erővel és legurulni. Ekkor még be-be röffent a motor, de a lejtőről legurulva már nem tudtam mozdulni. Szerencsére nem csak egyik férfi nemű csoporttársam volt velem, hanem az autó társ-tulajdonosa, nővérem is. Hogy miért is volt ez szerencse? Mert senkit nem tudtunk elérni, aki haza tudott volna gyorsan vontatni minket. Így a jól bevált, filmekből ismert módszerrel kiállítottuk őt stoppolni, mire az első autó meg is állt. ez volt az alkalmas pillanat, hogy mi is előbújjunk a bokrok mögűl, és megkérjük, hogy vigyen minket vissza a srác kocsijáért. A sztori happy enddel végződött, mert elmentünk a másik kocsiért, hazahúztuk az alfát és még vizsgára is beértünk éppenhogy. Na jó, azért annyira nem volt rózsás a helyzet, mert a vizsga egyikünknek sem siekrült De sebaj, később meglett az is.
Na de hogy a témánál maradjak: a hibajelenség, mely a leállás előtt jelentkezett, egy morgó hang volt a motortérből az elosztó felől, illetve maga az elosztó elég erősen rázkódott, rezgett.
Gondoltam nem lesz nagy kunszt kivenni, leszámítva, hogy nagyon nehezen hozzáférhetőek a csavarok. Dehát mit nekem a szűk tér a kispolák után Csakhogy minden próbálkozásom ellenére sem tudtam megmozdítani az elosztót. Olyannyira nem, hogy végül kalapácscal és vésővel kellett ütni, hogy egyáltalán megmozduljon. A sűrű program, és a zord időjárás miatt lassan haladt a javítgatás, végül a régi elosztót teljesen elbontottuk (magyarul a sok ütögetéstől az alu öntvény darabokra törött). Maga a kihúzás végül egy nagy, skf csapágylehúzó, egy, a tengely végére hegesztett nagy anya, némi lánc, és egy másfél méteres 20-as betonacél, mint erőkar segítségével történt. annyira össze volt rohadva a blokk anyaga és az elosztó aluja, hogy teljes testsúllyal kellett rángatom a vasat, ám egyszer csak vééégre siker koronázta a szenvedéseinket. ezek után a közben szerzett elosztó berakása már gyerekjáték volt, akksi berakása után pöccre indult egy hónap szünet közbeiktatásával is a motor. El lehet képzelni a vigyort az arcomon
És bár brutálisnak tűnhet a fent leírt módszer, ám azután a sok óra szívás után, illetve rengeteg internetes olvasgatás, és szerelőkkel folytatott telefonos konferencia után már semmi sem számított

Az autóra egyébiránt a kisebb javítgatásokon kívül, amiket a tulaj elhanyagolt (ilyen volt pl, hogy 8 izzót kellet kicserélnem a műszerfalban, lógott a középkonzol, no ködlámpa stb stb) néhány nagyobb karbantartásra is szükség lesz, így komplett kuplungcsere, ill. szíjak cseréje. No meg a motorolajat nem sikerült még lecserélnem, mert nincs otthon megfelelő szerszám az olajszűrő meglazításához, de a héten remélhetőleg erre is sor kerül.

165500 km cserék:
hűtőfolyadék
légszűrő
gyertyák