Leírom hát, csak a rend kedvéért.
Kedves öreg autóm végleg megtért.
Alfaamorén volt már hír,
de ez a blog is betűkért sír:
felsikított a gyilkos flex,
vas-marokba szorult a piros fém test.
A hétvégén egy kisebb malőr kíséretében megtörtént az olajszűrő és olajcsere (168 000 km).
A malőr, ami miatt a fél órás művelet két és fél napig tartott, a következő volt:
Nyilván az olaj leeresztése nem volt nagy kaland...amíg csöpögött,
leszedtem a jobb hátsó ajtó kárpitját, és megnéztem miért kattan olyan
nagyokat nyitáskor. Az ajtóhatároló két csavarja ki volt teljesen
lazítva, ez volt a nemkívánatos zaj forrása.
Ezek után gondoltam elég ideig csöpögött már az olaj, hát alámásztam a
kocsinak, ám ekkor jött a meglepetés. Mikor csavartam volna be az
olajleeresztő csavart, cask egy nagy lyuk votl ott, de semmi menet. Már
kivételnél is furcsa volt, hogy a nagy lyukban csak egy sima M10es,
hosszú csavar van egy nagy alátéttel és nagy tömítéssel, de akkor
annyira nem gondoltam végig a dolgot. Nos, eddigre már muszáj volt
végigpörgetni a lehetőségeket. Végül a fórumozók segítségével
összeraktam a lehetőségeket. Valszeg az előző tulaj elcseszte a gyári
menetet, és belemekkmesterkedett egy furattal ellátott vasdarabot,
amihez hozzáhúzta az alátétet, ezzel tömítve el a lyukat. Ez a rendszer
persze beleesett a teknőbe, így nem maradt más, mint levenni azt. Újabb
érdeklődés a fórumon, majd mikor befeküdtem a felbakolt kocsi alá,
szembesültem a szomorú ténnyel, hogy nem lesz egyszerű dolgom. Ugyanis
az első futómű hídja meg egy összekötő is eltakarja a csavarok egy
részét. De gondoltam én aztán nem fogom szétszedni a futóművet egy
rohadt kartel miatt.... hát nekiláttam nyolcadfordulatonként, kicsavart
kézzel és egyéb eszközökkel kiszedni azt a 7-8 szar csavart. Azonban
korai volt az öröm, mikor az utolsóval is végeztem, mert kiderült, hogy
a kipufogócsonkoktól nem lehet leszedni a kartelt, ugyanis az olajpumpa
nem engedi le. Viszont a rozsdás kipufogócsonkok leszedése se lett
volna jó ötlet, ki tudja, hány anyát nyaltam volna el, újabb sor
káromkodást indíva el, így inkább egy mágnessel kiszedtem a beesett
darabokat, és a kuplungcseréig ideiglenes módon hasonló módszerrel
visszaraktam az olajleeresztő csavart. A kuplungcseréhez majd kivesszük
a motort, a kipuffrendszert is lecseréljük, így akkor a kartelcsere is
elkészül. Ejj de várom már...
Szép hétvége volt....nem pont ezzel terveztem eltölteni. Dehát mit is vártam egy újabb öreg autótól
Nos, a november végi vásárlás után az autó mintegy két hét után meg is
adta magát, bár természetesen az előző tulajt sosem hagyta ott.
Néhány napi diagnosztika és utánaolvasás után végülis úgy nézett ki,
hogy a gyújtáselosztó a ludas. A hiba a következő volt: reggel
vizsgázni mentünk be az egyetemre, mikoris félúton párszor berángatott
a motor, majd le is állt kanyarban, egy emelkedő közepén. Szerencsére
kicsi volt a forgalom, így volt idő y-ozni kézi erővel és legurulni.
Ekkor még be-be röffent a motor, de a lejtőről legurulva már nem tudtam
mozdulni. Szerencsére nem csak egyik férfi nemű csoporttársam volt
velem, hanem az autó társ-tulajdonosa, nővérem is. Hogy miért is volt
ez szerencse? Mert senkit nem tudtunk elérni, aki haza tudott volna
gyorsan vontatni minket. Így a jól bevált, filmekből ismert módszerrel
kiállítottuk őt stoppolni, mire az első autó meg is állt. ez volt az
alkalmas pillanat, hogy mi is előbújjunk a bokrok mögűl, és megkérjük,
hogy vigyen minket vissza a srác kocsijáért. A sztori happy enddel
végződött, mert elmentünk a másik kocsiért, hazahúztuk az alfát és még
vizsgára is beértünk éppenhogy. Na jó, azért annyira nem volt rózsás a
helyzet, mert a vizsga egyikünknek sem siekrült De sebaj, később
meglett az is.
Na de hogy a témánál maradjak: a hibajelenség, mely a leállás előtt
jelentkezett, egy morgó hang volt a motortérből az elosztó felől,
illetve maga az elosztó elég erősen rázkódott, rezgett.
Gondoltam nem lesz nagy kunszt kivenni, leszámítva, hogy nagyon nehezen
hozzáférhetőek a csavarok. Dehát mit nekem a szűk tér a kispolák után
Csakhogy minden próbálkozásom ellenére sem tudtam megmozdítani az
elosztót. Olyannyira nem, hogy végül kalapácscal és vésővel kellett
ütni, hogy egyáltalán megmozduljon. A sűrű program, és a zord időjárás
miatt lassan haladt a javítgatás, végül a régi elosztót teljesen
elbontottuk (magyarul a sok ütögetéstől az alu öntvény darabokra
törött). Maga a kihúzás végül egy nagy, skf csapágylehúzó, egy, a
tengely végére hegesztett nagy anya, némi lánc, és egy másfél méteres
20-as betonacél, mint erőkar segítségével történt. annyira össze volt
rohadva a blokk anyaga és az elosztó aluja, hogy teljes testsúllyal
kellett rángatom a vasat, ám egyszer csak vééégre siker koronázta a
szenvedéseinket. ezek után a közben szerzett elosztó berakása már
gyerekjáték volt, akksi berakása után pöccre indult egy hónap szünet
közbeiktatásával is a motor. El lehet képzelni a vigyort az arcomon
És bár brutálisnak tűnhet a fent leírt módszer, ám azután a sok óra
szívás után, illetve rengeteg internetes olvasgatás, és szerelőkkel
folytatott telefonos konferencia után már semmi sem számított
Az autóra egyébiránt a kisebb javítgatásokon kívül, amiket a tulaj
elhanyagolt (ilyen volt pl, hogy 8 izzót kellet kicserélnem a
műszerfalban, lógott a középkonzol, no ködlámpa stb stb) néhány nagyobb
karbantartásra is szükség lesz, így komplett kuplungcsere, ill. szíjak
cseréje. No meg a motorolajat nem sikerült még lecserélnem, mert nincs
otthon megfelelő szerszám az olajszűrő meglazításához, de a héten
remélhetőleg erre is sor kerül.